2013. május 31., péntek

love? no, i prefer vodka.


Nem írtam még blogot, de túl sok dolog történt, amit szeretnék leírni. Hozzá is kezdenék. Soha nem gondoltam volna, h egyszer a magány úrrá fog kerekedni rajtam. Megtörtént. Akaratlanul, váratlanul, megtörtént. Szóval bonyolult a helyzet. Egyenesen reménytelen. Azt hiszem kezdek tisztán látni. "Tudom, h nem volt más csak egy játék, hazug embertől hazug ajándék." Ígérem legközelebb óvatosabb leszek. De nehéz.. szörnyen nehéz.. Nagy úr a kísértés. Túlságosan vágyom arra, h végre kötődhessek valakihez. "Mindig ezt kerestem: a másik felemet...Valakit aki mellettem a legjobb, és valakit akinek én vagyok a legjobb..."  és csak keresem, és keresem. Mért van az, h akárhányszor belekezdek valamibe, valamilyen úton módon megsemmisül? Akárhányszor beleélem magam valamibe, meg sem történik. Akárkiben megbízok később megmutatja miért is nem kellett volna. Kérdem én: MI A BAJ VELEM? Talán be vagyok programozva, h akit megszeretek, egyből el is lökjem magamtól. Valahogy mindig sikerül eltaszítanom magamtól a szeretett személyt. Bár tudnám mért van ez... Szeretném megtalálni végre, azt aki komolyan boldoggá tudna tenni. Mért kell csalódnom minden hímneműben? Úgy döntöttem megváltozom. Nem fogok hinni senkinek és a bizalommal is így leszek. Lehet embereket zárok így ki ismét, de legalább nem fogok csalódni. Nem.. Többet nem.. Vagy még is? Túl gyenge vagyok a továbblépéshez és ahhoz is, h nem-et mondjak. Meg kell próbálnom. "De íme itt egy újabb, egy elérhetetlen szerelem, a szívem ismét szétesik, majd később össze szerelem" Túl sokszor esett szét, már úgy érzem menthetetlen. Vele együtt én is. Majd lesz jobb.. Egyszer.. Talán.. Vagy még sem?! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése